Tudatos álmodás

Üdv mindenkinek!
Ez nem mai sztori lesz.. 


Bizonyára sokan hallottatok már a dologról, és kíváncsiak vagytok rá: 

Lehetséges e ez, illetve hogyan?..

A jó hír az hogy igen!
Ma már nem űzöm ezt a mókát, lehetőség,és idő híján..
Mert ehhez azért kell egyfajta elvont tudatállapot..

El kell tudni vonódni' hozzá..

Gondoltam előveszem újra ezt a témát, elmesélem hogyan kezdtem, mert talán valakinek érdekes lehet.. 

A dolog 2002-ben kezdett el érdekelni, miután elolvastam
Graham Joyce: Rémálomvilág című regényét. 

Ez egy sci-fi amiben 4 diák elsajátítja egy több alkalmas kurzuson az irányított álmodás képességét.. Kezdetben egyszerű játéknak indul:repülnek,átmennek a falakon.. Egészen odáig mennek el hogy találkoznak az álmukban egy előre megbeszélt, mindannyiuk számára ismerős helyen.. Később az egyik srác bekattan az örökös visszautasításoktól, és az álomvilágban megerőszakolja az egyébként szűz álomtársnőjét, aki arra ébred a VALÓSÁGBAN(!) hogy véres a lepedője.. És ez még messze nem a vége! 
Nagyon beteg könyv, de miután elolvastam nem hagyott nyugodni a gondolat:

Vajon el lehet sajátítani a tudatos álmodást? 

Lehet repülni, meg ilyesmi??.. Uram-atyám!(erre emlékszem hogy ezt mondtam ki, és megálltam séta közben, eszelősen vigyorogva a fejemhez kaptam: 

El tudnék utazni különböző korokba is!
A saját szememmel láthatnám az ősembereket, dinoszauruszokat..
De akár a jövőbe is utazhatnék (legalábbis ahogy az elmém elképzeli..) A lehetőségek eléggé szélesek, és ki tudja mire lennének jók ezek az élmények..Talán az agyam is fejlődhet, az által hogy másképp is használom.. 

Meg különben is,nem hiszem hogy nem sikerülhet.. 

Belevágtam..

Akkoriban hozzá kell tenni: még javában discman-el nyomultam,cd ről is másoltam kazettára, ps2 vel játszottunk..
Nem volt még annyira elterjedve az internet, nem voltak okostelefonok, és a Facebook sem létezett..
Főleg Sci-fit, Fantasyt, Jungot, Michio Kakut, Freud-ot olvastam..
Szóval annyira nem volt egyszerű, egy olyan beavatókönyv beszerzése, ami azért túlmutat Szepes Márián, 
vagy Müller Péteren..
Hosszas keresgélés, rengeteg ezoterikusabbnál ezoterikusabb beütésű könyv után botlottam bele:
Prof.Dr.Tholey: Alkotó álom című könyvébe
(Ma már könnyebb rátalálni :) 

Akit érdekel, beírjátok a google-be:
Alkotó álom, és a legelső találat pdf ben! 

A pasas pszichológiaprofesszor, annyira hülye csak nem lehet,
talán EZ lesz Az. A borítója vegyes érzelmeket váltott ki belőlem:
Az eleje még el is ment egynek..
A hátulján a teszt, a kérdésekkel már komoly kétségekre adott okot..Pl:
Visszaemlékszik az álmaira?..stb.. 
Ha Ön elérte a 12 pontot komoly esélye van az irányított álmodás elsajátításának..

Ez így túl könnyű, gondoltam magamban, beleolvastam.. Meglepetésemre a nyelvezete eléggé elfogadhatónak tűnt!..
Hmm..
"A tudatos álmodás története"..
"A szenoik álomkultúrája"..
"Hogyan keletkezik az álom"..
"Én-pont technika"..
És már a vége felé :
"élvezetek amiket nem kell megbánnunk",
"science-fiction live"(!!!).. 

Na,jó! Ez kellően' betegnek tűnik..
Pont mint a másik könyvben, csak ez leírja hogyan csináld..
EZT kerestem! Megvettem..
Nagyon érdekes könyv egyébként..
Rögtön az elején sokkol: Életünk 20, 25 évét átalusszuk..

Kezdetben irtó hülyének éreztem magam, furának hogy ez érdekel, de leküzdöttem ezeket a gondolatokat, annyira akartam!..
Körülbelül egy hónapon keresztül datálva leírtam az álmaimat az álomnaplómba, és naponta többször is feltettem magamnak a kritikus kérdést:

"Ébren vagyok, vagy álmodom?"
..újra és újra átbújtam a könyvet..:
Nem történt semmi..

Semmi látványos.. 

Elkezdtem úgy emlékezni az álmaimra, mint az ébrenlétek tegnapjára, tegnapelőtt-jére', múlt-hétjére'..
De ezt úgy meg is szoktam, és már egyenesen a csalódottság határán voltam..

"Áhh! Nem fog sikerülni! Hogyan is hihettem ezt el?!"..

Aztán egy teljesen átlagos napon, hazafelé tartottam a munkából. Egy játszótéren át mentem.. Földet bámulva zártam ki a gyerekricsajt, és azon gondolkoztam hogy mit csinálhattam rosszul..
UFFF! Hirtelen csaknem fellökött egy ember..
Nem szaladt, csak erővel belém jött vállal..
Megfordultam, valami elnézéstre' várva..
Nagyon agresszív tekintete volt, és a következőket mondta:
-Mégis mit bámulsz? Miért nem nézel az orrod elé??
Ez hülye, gondoltam magamban.. majd folytatta torzult,mély hangján:
-Mi az süket is vagy,haver?? Ekkor eszembe jutott amit a könyvben olvastam, gondoltam miért ne vizsgálhatnám meg ezt a helyzetet is..

"-Ébren vagyok vagy álmodom?.."

De amint ezt (gondolatban) kimondtam félelmet ismertem fel az újdonsült ellenségem szemében..

Álmodom! 

-Te egy Topdog vagy igaz? -kérdeztem tőle. (Topdogoknak hívta a könyv a felettes én álomalakokat, jellegzetességük hogy rendkívül agresszívak, számonkérőek.. Én a későbbiekben leginkább egyfajta Smith ügynökökhöz hasonlítottam őket, gyakran megjelennek és nem akarják hogy tudatos légy..

Őrzik a világukat, és nem örülnek a tudatos jövevényeknek..) 

-Nagyon jó, gratulálok!- Tapsolt meg gunyorosan..
Ránéztem a kezeimre, forgattam őket mintha először látnám őket..mintha először használnám őket..ami igaz is volt abban a dimenzióban! Odébb léptem(!)..
Ekkor a környezetem berezonált egy pillanatra,felnézem az égre és homályos derengést láttam a világom körül..
Oké,oké! Nem szabad elveszni a részletekben, mert könnyen elveszíthetem a tudatosságomat! Meg sokáig sem szabad bámulni semmire, mert fixálódik a tekintetem,és leáll a R.E.M.-fázis!(ezt is a könyből tanultam)
Még találkozunk! -tűnt el a topdog.. Hová lett?Mindegy..
 
Repülni akarok:
Felemelkedtem a földtől ÚGY, és AHOGY akartam..
A kisgyerekek integettek a téren, visszaintegetem nekik..
Fúh! Ilyet még sosem éreztem ezelőtt.. Extázisba kerültem,a szívem hevesen kalimpált, extrém forróság öntött el.

Át-léptem a határaimat..
Nézzünk el valahova! Úristen de gyors, ez hihetetlen!
A szülővárosom körül repkedtem.. Majd gyorsan körberepültem szinte az egész földet.. 5óra alatt rengeteg helyen megfordultam..nappalok,és éjszakák váltogatták egymást,,ide oda cikáztam..még ide is'!..,még oda is'!..Visszamentem a játszótérre, hogy végiggondoljam mit akarok még itt, mivel folytassam első kalandomat.. 
Közben meggyújtottam egy tűzlabdát a kezemmel: 
Gyerekjáték! Bakker', itt tényleg minden lehet! 
Oké, irány a dinoszauruszok! Lessük meg őket!
De hogyan??-gondoltam..
Ekkor egy kislány lépett oda hozzám, majd elém mutatott:
-Később egyszerűen oda tudsz majd teleportálni ahova akarsz,addig is használj teleport kapukat!
Világos, valahogy meg kell történnie az utazásnak!..
-Köszönöm! -mondtam neki hálásan. 

Ösztönösen elmormogtam egy varázsigét, mutattam egy pontra, és megjelent egy kékeslilán pulzáló portál. Miután alaposan körbejártam, mosolyogva intettem még egyet a kislánynak,és átléptem..

Hű! Olyan volt mintha előre fele estem volna,egy végtelen szakadékba.. Majd oldalra,felfelé(!),és végül megint előre..
KI-estem a kapuból egy extém magasságú fűtakaróra..
Bakker', ez a levegő! Mikor magunk mögött hagyva a várost, kimegyünk az erőbe azt szoktuk mondani:
Harapni lehet a jó levegőt. Ez itt 100x durvább volt.
Először kicsit be is szédültem, fura volt..
Szerintem sosem kapott még ennyi oxigént egyszerre az agyam.. Biztos hozzá lehet szokni.. Mekkora fák! Úhh ezek a színek,waooo! Hirtelen mintha egy pergő dobbá változott volna át a talaj: Mellettem több tucat állat szaladt el.. Kb akkorák voltak mint én,szerintem növényevőek.
De hova szaladnak ennyire,vagy inkább mitől,mi elől?? -amint kimondtam ezt már tudtam, meg sem kellett fordulnom ahhoz hogy kitaláljam mi van mögöttem:

Hát igen, ezt nem gondoltam végig teljesen..
Itt tapasztaltam meg először hogy ha az álomvilágban 
meghalok, felébredek:
Tiszta víz volt az ágy, gondolom a repülés közeben átéltektől.. Ránéztem az órámra:
1 órát aludtam.. Hmm.. legalább öt órán át repkedtem..
Úgy látszik Ott másképp telik az idő.. "Mp3 ba!" 
(Így neveztem el' később ezt a jelenséget.)
Ami ott nagyon sok idő is lehet, az idekint sokszor nem több mint egy óra.. 

Szóval igen:
Meg lehet csinálni, és nagyon érdekes..
Sokkal másabb mint egy Vr, vagy egyéb állapot..
De akkor miért hagytam abba? Az időigényessége miatt, az addiktív hatása miatt. Meg azóta komolyodtam.. egy kicsit..
Viszont ez egy olyan különleges, személyes élmény amit mindenkinek bátran ajánlok, mindenkinek érdemes ezt átélnie! 

Ingyen van! :)