Volt egyszer egy Hollywood kritika

Szeretnétek kocsikázni egyet a 60 -as évek Hollywood- jában, mondjuk Roman Polanski- val?

Ebből a filmből nagyon nehéz kijönni, csak szólok előre! Természetesen ez annak szól aki bele-tudja-élni-magát egy kirándulásba!

Most írhatnék a Manson szektáról, vagy Sharon Tate-ről is, de igazából a várakozásokkal ellentétben, ők csak amolyan mellékszereplők, de tulajdonképp nem is igazán van 
"fő-szereplője" a filmnek!
És ezzel, nem azt akarom mondani hogy mindenki harmatgyenge, sőt! :)

A film, talán a mai legerősebb színészekkel van teletűzdelve.

De mégis, úgy éreztem itt a néző a főszereplő!
Az Ő időutazásáért van minden!

Valahogy mindig ott ülünk egy hátsóülésen, vagy egy fotelban a cselekményeknél..

Sikerült bele-rakni minket!

Van ugyan egy fő szál, Rick Dalton, és kaszkadőr barátja révén, akik mellé van beágyazva a Sharon Tate sztori Is!..

Meg úgy az egész korszak!
És elérkeztünk a film legerősebb részéhez, a korszak ábrázolásához!

Komolyan, soha sem élveztem még filmben ennyire az autókázást, A-B be!

Megyünk Playboy villába bulizni, aztán megyünk szerepet próbálni, aztán megyünk haza, ahol a szomszédunk maga Roman Polanski! Nézelődünk a városban.. Vagy kiautókázunk egy stoppos csajjal a Manson farmra.. Megnézzük..És..És..

A zene ami közbe szól, már egy hete nem bírok lejönni a film zenéjéről!

Kicsit furának tűnhet hogy így jellemzem a filmet, de azért írom ezeket, mert ilyen a film! Hogy MI is ott vagyunk benne!

A végére azért megnyugtatom azokat akik aggódnának, ott van az a "Tarantino-s" eltúlzott erőszak IS, én a lángszórós résznél már kacagtam! :)

Mindezt úgy hogy az egész Sharon Tate ügy is, rendkívül kegyelmesen lett belecsempészve a filmbe! :)

ZSENIÁLIS DARAB!